Erzsébet - és Terézváros iparosai elhatározták, hogy létrehozzák maguk és minden iparostársuk érdekképviseletét, élve a Kisiparsok Országos Szervezete Alapszabályának VIII. fejezet 4. pont 2. bekezdésében foglalt felhatalmazással. Ezért az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései szerint megalkotta ipartestületének
 

​

ALAPSZABÁLYÁT:
 

I.
 

Az ipartestület neve: Budapest Főváros Erzsébet- és Terézvárosi „Általános
Ipartestület"
Az ipartestület jogi személy.
Jogutóda: a Kisiparosok Országos Szervezete Budapest, VI.-VII. kerületi Alapszervezetének.
 

II.
 

Az ipartestület székhelye:
Budapest, 1073 Erzsébet kit. 51.1/3.
 

III.
 

Az ipartestület célja.

- Az egyesületi tagok között a kapcsolatokat szorgalmazza, - az érdekeiket minden törvényes eszközzel érvényre juttatja,
- tagjainak gazdasági, munkajogi, egzisztenciális érdekeit képviseli,
- a testület és a tagok érdekeit általában és konkrétan - a vállalkozással össze-függésben - a hatóságok és más szervezetek előtt képviseli,
- szükség szerint más érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetve lép fel,
- fellép a vállalkozást szabályozó rendeletek hatóságok részéről való megsértése ellen,
- a vállalkozói etikát sértő magatartás ellen következetesen harcol,
- szorgalmazza az új pénzügyi és biztosítási formák továbbfejlesztését,
- szorgalmazza és támogatja a hasonló külföldi szervezetekkel való kapcsolattartást,
- szorgalmazza és szervezi az arra alkalmas tanulók külföldön történő szakismeretének bővítését,
- szervezi és szorgalmazza tagjainak képzését, továbbképzését,
- gondoskodik a vállalkozásokat támogató szolgáltatásokról,
 

IV.
 

Az ipartestület feladata
Megfelelő szervezeti keretek között mindazon teendőket ellátja, melyek tagjai érdekeinek érvényre juttatását előmozdítják. AIII. fejezetben leírt célok megvalósítása érdekében:
- megteremti a megfelelő anyagi és szervezeti kereteket,
- esetenként vagy tartósan szövetségre lép más szakmai vagy területi szövetségekkel, szervezetekkel.
 

V.
 

Tagsági viszony
Az ipartestület tagja lehet minden természetes személy vagy személyek, tekintet nélkül lakhelyükre és telephelyükre, illetve ezek szervezetei, továbbá gazdasági társaságok, amelyek az alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezően elismerik.
Tagsági viszonyt az ipartestület alapító tagjainak a KIOSZ tagság kezdete.
Új tagoknál a belépési nyilatkozat benyújtásának napja.
A kizárt tag 2 év eltelte esetén kérheti újra felvételét.
Nem lehet tagja az ipartestületnek az, akinek a felvételéhez az elnökség nem
járul hozzá.
Minden tag a belépés alkalmával megkapja az alapszabály 1 példányát.
A tagság megszűnik
- a tag halálával,
- a tag önkéntes kilépésével,
- az ipartestület megszűnésével,
- a tag kizárásával
- 12 hónapot meghaladó tagdíj elmaradása,
 

VII.
 

A tagok jogai és kötelezettségei
 

Minden tag joga:
- személyesen, szóval, szavazattal a szervezeti életben részt venni,
- beadvánnyal, panasszal, javaslattal élni az ipartestület elnökéhez,
- az ipartestület tagjai választók és választhatók,
- jogsegély szolgálatra a vállalkozás körében:
- tanácsadás esetén térítésmentesen
- igénybe venni az ipartestület tagjai részére biztosított kedvezményeket és juttatásokat,
- cégtábláján az ipartestületi tagságot feltüntetni. Minden tag köteles:
- az alapszabálynak és az alapszabály értelmében hozott határozatoknak eleget tenni,
- a testület érdekeit - a lehetőség határain belül - érvényre juttatni,
- megfizetni a küldöttgyűlés által megállapított mértékű tagdíját,
- etikus magatartásával az ipartestület rangját emelni.
 

Az ipartestület szervezeti felépítése
 

Az ipartestület alapegysége az iparosgyűlés.

Az ipartestület testületei: - küldöttértekezlet
- elnökség
- felügyelő és etikai bizottság
 

Az iparosgyűlés az ipartestület tagjainak vállalkozási formáktól és szakmáktól független közössége.
Az iparosgyűlés egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással választja a küldöttértekezlet küldötteit.
A küldöttek összessége alkotja a küldöttértekezletet. Az ipartestület legfőbb szerve a KÜLDÖTTÉRTEKEZLET.

A küldöttértekezletet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni, de össze kell hívni akkor is, ha azt a küldöttek egyharmada, az elnökség vagy a felügyelő bizottság és etikai bizottság elnöke kéri.
A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha a meghívott küldöttek 50% + 1 fő van jelen.
Ha küldöttértekezlet nem határozatképes, akkor 1 óra várakozás után az eredeti napirendi pontban a megjelentek számától függetlenül a küldöttértekezlet határozatképessé válik.
Határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő küldöttek 50% + 1 fő szavazata szükséges.
A küldöttértekezlet határozatait általában nyílt szavazással hozza. Titkos szavazással történik a határozathozatal, ha azt a jelenlévő küldöttek egynegyede kéri.
 

A küldöttértekezlet kizárólagos hatáskörébe tartozik:
Meghatározza az elnökség létszámát, többes jelölés esetén titkos szavazással dönt az elnök, alelnök és az elnökség tagjairól.Többes jelölés esetén a felügyelő és etikai bizottság elnökét is titkos szavazással kell megválasztani. Mind nyílt, mind titkos szavazás eseteiben az a személy tekinthető megválasztottnak, aki érvényes szavazatok többségét kapja.
- az alapszabály és alapszabály módosítás jóváhagyása,
- az ipartestület elnökének, alelnökeinek, az elnökség tagjainak valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása,
- az ipartestület tisztségviselőit öt évre választják,
- az ipartestület éves költségvetésének és költségvetési beszámolójának az elfogadása,
- az elnökség, a felügyelő és etikai bizottság beszámoltatása,
- az ipartestület szervezeti felépítésének, működési rendjének meghatározása,
- a tagok által fizetendő tagdíj mértékének meghatározása,
- döntés szövetségekhez, más szervezethez való csatlakozásról, vagy azokból való kilépésről, más szervezetekkel történő egyesülésről, az ipartestület feloszlatásáról.
 

Elnökség:
 

Az ipartestület elnöksége 12 fő.

Ezek: az elnök, négy alelnök és hét tag. Az elnökség a küldöttértekezlet közötti időszakban irányítja és szervezi az Ipartestület tevékenységét, intézi az ipartestület ügyeit. Döntéseit az elnökségi üléseken egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az elnökség ügyrendjét önmaga állapítja meg. Az elnökség legalább negyedévente, vagy szükség szerint ülésezik. Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökségi tagok egynegyede, vagy a felügyelő és etikai bizottság elnöke kéri.
Az elnökségi ülésekre a felügyelő bizottság elnökét és az ügyvezető igazgatót meg kell hívni.
Az elnökségi ülések nyilvánosak, azon az ipartestület tagjai jogosultak részt venni.
Az ügyintézői szervezet felett a munkáltatói jogokat gyakorolja.

​

Az ipartestület ELNÖKE:
Az elnök a két elnökségi ülés között irányítja és szervezi az ipartestület működését. Az elnök az ipartestület képviselője, mint ilyen az ipartestület nevében kötelezettséget vállalhat. Az ipartestületet pénzügyileg terhelő kötelezettség vállalás esetén az elnök egyszemélyben nem írhat alá. A második aláíró személyét az elnökség határozza meg. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az ipartestület alelnökei:
Az alelnökök az elnök helyettesei. Az elnök tartós akadályoztatása esetén az elnöki jogokat az elnökség által kijelölt alelnök gyakorolja.

Ügyvezető igazgató:
Az ipartestület ügyintéző szervezetének a vezetője. Irányítja, szervezi és ellenőrzi az ügyintézői szervezet tevékenységét. Az ipartestület tagjai számára rendszeresen biztosítja a tevékenységük ellátásához szükséges információkat. Szervezi az ipartestület rendezvényeit. Biztosítja a tagi jogon járó szolgáltatások megvalósulását.
Felügyelő és Etikai Bizottság:
Felügyeli, és átfogó módon ellenőrzi az ipartestületi vagyonnal történő gazdálkodását, a működés törvényességét, a tevékenység hatékonyságát. A felügyelő bizottság ügyrendjét önmaga állapítja meg. Vizsgálataihoz külső szakértőket is igénybe vehet. 
Az ipartestület megszűnése
Az ipartestület megszűnik, ha:
- nem tudja fenntartani magát,
- feloszlatását a küldöttértekezlet alapján 2/3 - os titkos szavazással kimondja, egyben határoz a meglévő vagyonról is,

- arra jogosult hatóság feloszlatja.
 

IX.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
 

X.
Az alapszabály módosítása az elfogadás napján lép életbe.
Budapest, 2004. november 3.

 

 
Erzsébet- és Terézvárosi Altalános Ipartestület